Aki komolyan foglalkozik, egy-egy fajta tenyésztésével általában mindig meg akarja magát mérettetni, hogy a tenyészete hol, milyen szinten áll, erre nagyon jók a kiállítások, mikor a bíró elmondja véleményét és ebből lehet tanulni.

Igazán akkor elégedett az ember, amikor az adott fajtán belül a legnagyobb kihívásoknak is meg tud felelni és ez az igazi kihívás, az anyaországban való megmérettetés, orosz bíró előtt.

A bírónő neve Julia Ovsyannikova

A moszkvai őrkutya az utóbbi években a hazai kiállításokon egyre nagyobb létszámmal van jelen, lassan az emberek már keresik ezt a fajtát.

A létező összes moszkvai őrkutya klubbal, most már elmondhatjuk, hogy személyes kapcsolatunk van.

Az orosz moszkvai klub elnöke: Elena Golovina, a lengyel klub elnöke Barbara Slaska, a cseh klub elnöke Jana Zemanova és a magyar moszkvai őrkutya klub elnöke Kasza Józsefné, Marika találkozót hirdetett meg a 2006. február 25-26-án rendezett moszkvai Eurázsia kiállításon.

Ilyen nagy kihívással még nem néztünk szembe.

Megfordult a fejünkben a kutya nélküli részvétel, csak egy tapasztalatcsere, hogy megismerjük élőben is az orosz állományt! Ezt a gondolatot napok alatt kinőttük.

Indokunk az volt, hogy a környező országok nagyobb tenyészetei már mind vásároltak tőlünk kiskutyát, sőt Oroszországba kettőt is vittek. Ez adott önbizalmat arra, hogy ha megyünk, akkor csak kutyával.

Döntésünkhöz, még az is társult, hogy az elmúlt hónapokban Mexikóba is vittek tőlünk kiskutyát, honosítás céljából.

Kérdésünkre miért tőlünk, a válasz az volt megnézték az orosz állományt, az ukránt, amit a legelején elvetettek és döntöttek tenyészetünk mellett.

Ekkor már biztos volt, hogy megyünk, de utána adódott a probléma melyik kutyánkat vigyük.

Tenyészetünkben melyik az a kutya, akit érdemes elvinni, akivel érdemes büszkélkedni?

Meglátásunk szerint ilyen kutyánk több van!

Először egy érett kutyára gondoltuk. Alizra egy nyolc éves szukára.

Amit ebben az országban címet kutya elérhet, Ő ezt teljesítette, orosz kutyás honlapokon feltett képek között nagyon népszerű.

Tökéletesnek tartjuk, jelenleg is nagyon jó szőrkondícióban van, igazi kiállítási példány!

Nagy kihívás és munkájának méltó befejezése lett volna ez a kiállítás.

Felvetődött bennünk, hogy vigyünk egy fiatal kutyát, mert annak egy igazi belépő az életében, ekkor jött szóba Arthur és Misa neve.

Arthurnak jóval nagyobb volt a népszerűsége az Interneten a külföldi kutyás fórumokon.

Impozáns megjelenés, hatalmas széles hát, igazi kanos fej és jól tűzött fülek.

Egy dolog volt, ami ellene szólt, a volt gazdája egy idős házaspár beadta egy kutyakiképző iskolába és ott elkezdték csibészeltetni. Így egy kemény karakterű kutya lett belőle és sajnos ezt már koruknál fogva nem tudták kezelni, így visszavettük.

Tartásához nagy odafigyelés, határozottság szükséges!

Tehát kétszer 40 órás vonat út nem az ő számára való!

Így az utolsó pillanatban Misa mellett döntöttünk!

Ő is nagyon őrzi a fajta jellegét, de véleményünk szerint még teljesen nem érett be.

Mindenki számára meglepetés volt ez a kutya, mert bizonyos Internetes helyeken a kutyát csak hátul nézetből mutattam be képeken és sokan nem tudták milyen a fejformája.

Ez a kép nem volt ismeretes.

Tehát eldőlt a kérdés, Misa megy Moszkvába!

Megtörtént a nevezés és elkezdődött a szervezés.

 

Magyarországon könyves boltban olyan moszkvai térképet nem lehet kapni, ami a körgyűrűn kívül is bemutatná Moszkvát, mert sajnos a Crocus expo ezen kívül esik.

A repülő lett volna a leggyorsabb és kényelmes is, de sajnos a kutyának a szállítási díja 2800Ft/kg = 80kg kutya + 14kg ketrec, ez egy út díj.

Így maradt a vasút. Vízum beszerzése, szállodafoglalás, városon belüli közlekedés megoldása.

Sajnos a kiállítás területéhez legközelebbi szálloda 35km-re volt, ahol kutyát is fogadtak.

Moszkvai viszonylatban ez a távolság nem távolság!

Egy idegennek, aki először van egy ilyen világvárosban annak ez nagyon nagy út.

Szerencsék volt, mert az Interneten megismerkedtük egy Moszkvában élő üzletemberrel Kovács Attilával, aki nagyon nagy segítséget nyújtott számunkra, a kiállítás ideje alatt végig mellettünk volt, fordított, ha kellett intézkedett, neki köszönhetjük, hogy sikerült regisztráltatni orosz Championként kutyánkat, mert csak regisztrálás után érvényes az eredmény és bizony elég macerás ezt elintézni a nyelv tudása nélkül lehetetlenek tartom.

Ez az ember volt az összekötőnk.

Mellette meg kell említenünk Vologyát , igaz ö nem beszél magyarul, de ahova kértük mindenhova elvitt, ha valamivel nem voltunk tisztában intézte helyettünk. Precízen és pontosan mindenben segítségünkre volt.

A szállodába történő megérkezésünk után, Vologya közölte, holnap 11-re jön értünk.

Értetlenkedve néztünk rá és magyaráztuk számára, ha reggel nem megyünk ki, akkor nem kapjuk meg a papírokat és nem tudjuk felvezetni a kutyánkat, akkor hiába jöttünk.

Mosolygott, közölte a mi kiállításunk 13 órakor kezdődik és felesleges sokkal előbb kimenni, mert nagy a tömeg. Nálunk ez sajnos nem így van!

Hatalmas nagy területen volt a kiállítás, szombaton közel ötezer kutyát bíráltak el, a vasárnapi létszám ugyanennyi volt.

Amikor megláttuk azt a rengeteg moszkvai őrkutyát, szám szerint 64 volt a nevezések száma, az embernek a szíve hevesebben dobogott, a gyomra feljött a torkához, jó és rossz érzések vegyesen keringtek bennük, talán még egy kicsit el is érzékenyült az ember.

Teljesen nyugodt volt a légkör, ki szájkosárral, ki nélküle. Méregették az emberek egymás kutyáit. Volt egy vékony, de nagyon magas kan és az provokálta az összes moszkvait, látszólag a gazdája örömére. A gazda rávezette a fekvő nyugodt kutyákra és a hatásra volt kíváncsi.

Ezt akarta tenni Misával is és ekkor történt az amire rajtunk kívül senki sem számított, Misa fekvéséből felugrott, felborzolta szőrét, a farka bezárta a sarló alakot és támadott, sikerült visszatartani és erre az akcióra számtalan ember futott össze, kört alakított és csodálták a Misát.

Így mindenki nagyon hamar megtudta, hogy a magyar kutyát Misának hívják.

A magabiztos, provokáló kutyát utána még a ringbe is alig tudta gazdája felvezetni.

A bírálat nem úgy zajlott, mint nálunk.

A bíró, amikor elbírált egy kutyát, a segédje felemelte azt a színű zászlót amilyen minősítést kapott a kutya és így mindenki tisztában volt a bírálattal, nem kellett találgatni az eredményt.

64 kutyából 7 kutyát kizárt a bírónő.

Amikor az összevetés volt az emberek a Misa nevét kántálták

Misa Fajtagyőztes, Klubgyőztes, CAC kitűnő, Moszkva bajnoka és regisztráltathatta magát az orosz Champion cím viselésére.

Ez után is olyan esemény következett, ami sajnos a magyar kiállításokon nagyon ritka, számunkra teljesen idegen emberek asztalokat összetoltak és a kutyánk győzelmét kezdték el ünnepelni.

Nagyon hosszú volt ez az út, főleg akkor, ha az ember nem fiatal, de lehet, hogy ezt a kellemes fáradságot újra bevállalnánk.

Természetesen ez az út két gyermekünk segítsége nélkül nem jöhetett volna létre, mert itthon maradt tizenhat felnőtt kutya és a nemrég született apróságokat etetni és gondozni kellett.

Ui: Ezzel a részvétellel közelebb kerültünk az orosz moszkvai őrkutya tenyészetekhez.

A kapcsolatok ápolásával tovább lehet minőségben javítani a hazai állományt.

Sok-sok barátot szereztünk. Köszönjük a számtalan aggódó SMS-t és gratuláló telefont.

Az ellendrukkereknek szerényen csak annyit, lehet utánunk csinálni, jövőre is lesz EURÁZSIA!

 

Oldal: Kiállítások, bemutatok:
Moszkvai őrkutya - © 2008 - 2024 - moszkvaior.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat